2. Megoldási lehetőségek általános leírása

Hazánk jelentős részét (több mint a felét) szántóföldek borítják. A szántóknak közvetve és közvetlenül jelentős hatásuk van a tájban zajló folyamatokra, a táj képére és természetességére, vízháztartására, ezért az Útmutatóban számos ponton tárgyaljuk a szántók hatásának természetalapú mérséklését.

Az erdők sokrétű szerepe közismert. A táji szintű vízmegtartásban a fás vegetációnak kiemelkedő jelentősége van hegy- és dombvidéken, síkvidéken egyaránt. Az erdők önmagukban „természetalapú megoldások”.

A települések az emberiséggel egyidős, de egyre növekvő területű és hatású területhasználatok. A táj vízháztartását jelentősen befolyásolják és nagymértékben kitettek, pl. a villámárvizeknek.

Az utóbbi évszázadokban számos olyan területet vett birtokba az emberiség, mely egyes művelési ágak szerinti gazdálkodásra eredendően nem alkalmas. Sőt, sok esetben ma sem alkalmasak teljes mértékben. Ilyen területek, például, a mélyfekvésű, vízállásos szántók, vagy a meredek, könnyen erodálódó domboldalak szántói, gyepjei, de sok beépített terület is.

A domb- és hegyvidéki tájat gyakran szabdalják időszakos patakok medrei és vízmosások. A természetes jelenség mögött azonban emberi hatások is állhatnak.

A természetes tájformálódás és a folyószabályozás révén számos ősi medermaradvány és holtág található alacsonyabb fekvésű tájainkon. E holtmedrek vízellátása, többek között, a táji vízháztartás javításában is fontos lehetőség.

A szikes élőhelyek sajátos, vízhatás alatt álló területek, melyek hazánk alföldi tájaira jellemzők. Természetvédelmi és vízgazdálkodási jelentőségük kiemelkedő.

A mocsarak és a lápok a szikes élőhelyekhez hasonlóan a hajdani vízi világ hírmondói. Régen hatalmas területek foglaltak el, mára jelentős részük kiszáradt.

A vízmegtartás könnyen érthető módja zsilipek építése. Zsilipekkel folyók, patakok, csatornák, tavak medrében lehet a vízszintet, a víz mennyiségét szabályozni. Önmagában természetalapú megoldásnak nem nevezhető, de a víz természetes mélyvonulatokba kivezetésére is alkalmas.

A lecsapoló árok célja, hogy a társadalom és a gazdaság meghatározott céljaira túlságosan vizes területekről a vizet levezesse, elszállítsa. Az árkok feltöltésével a lecsapoló hatást meg lehet szüntetni.