A vízmegtartás könnyen érthető módja zsilipek építése. Zsilipekkel folyók, patakok, csatornák, tavak medrében lehet a vízszintet, a víz mennyiségét szabályozni. Önmagában természetalapú megoldásnak nem nevezhető, de a víz természetes mélyvonulatokba kivezetésére is alkalmas.
A zsilip ősi vízkormányzó műszaki megoldás, pl. tavak, csatornák vízszintjének szabályozására, patakok, folyók vizének kivezetésére, az árvíz-, belvíz szabályozás, ill. öntözés, haltenyésztés céljára, de élőhelyrehabilitációs tervezéseknél is bevett, ún. szürke megoldás.
Ökológiai hátránya, hogy a halak hosszirányú mozgását akadályozza, ezért zsilip helyett átjárható, fix, természetes anyagú küszöbök, küszöbsorok, hódgát-analógok létesítése javasolt, vagy a hódok bevonása az élőhelyrehabilitációba, a táji vízmegtartásba.
A zsilipek előnye a vízszint és a vízmennyiség rugalmasabb szabályozhatósága. Telepítésük ugyan kisebb beavatkozást jelent a tájban, azonban a zsilipekkel történő vízkormányzás az elhibázott, tájszárító megoldásokat nem számolja fel, tulajdonképpen konzerválja azokat. A vizet gyakran csak az általa elzárt mederrészletben tárolja, nem a tájban és a talajban, így sok esetben tartós megoldást nem jelent, szemben az árkok feltöltésével. Linkek: 1. esettanulmány öreghajta ld. 1 sz. esettanlmány 2. árokfeltöltés ld. 10. számú megoldás