A Tápió-vidék messze földön híres fajgazdag, virágpompás rétjeiről, legelőiről, melyeken védett és fokozottan védett növényfajok tucatjai élnek.
Ezek közé tartozik a tavaszi hérics (Adonis vernalis), amelynek kisebb-nagyobb virágzó csoportjai a tavasz egyik legszebb látnivalóit jelentik. Nagyméretű, sárga virágaival ma még sok helyen találkozhatunk az országban, azonban a sok évezredes mezőgazdasági tevékenység miatt alföldi állományai mára már jórészt eltűntek.
Ezért is örvendetes, hogy nemrég a Pest-megye délkeleti szegletében elterülő Újszilvás határában, egy szántók által körbevett kis gyepen több száz példányban előkerült ez a dekoratív növényfaj. A térképeken Gólya-járásnak nevezett terület a héricseken kívül még számos ritkaságot rejt. Ilyen, sok más mellett az orchideafélékhez tartozó pókbangó (Ophrys sphegodes), a virágait a levelei között elrejtő szártalan csüdfű (Astragalus exscapus), vagy az idős kőrisfákra kihelyezett mesterséges költőládákban fészkelő színpompás szalakóta (Coracias garrulus).
Sajnos a Gólya-járás ma még nem tartozik a védett természeti területek körébe, sőt a Natura 2000 hálózatnak sem a része, azonban bízzunk benne, hogy a napjainkig fennmaradt bölcs gyepgazdálkodás mellet még hosszú ideig megőrizhetők természeti értékei.
Vidra Tamás
osztályvezető, Dél- és Kelet-Pest megyei Tájegység
