Lépésenként haladunk!
Megjelenés: 2019.05.31
A tatai nagy aggófű termőhelyen 2014-ben elindított élőhelyrehabilitáció ez évben is elkezdődött.
Pár
héttel megelőzően, a fokozottan védett növényfaj legfontosabb termőhelyén kézi
erővel tisztítókaszálást végeztünk. Elsősorban a cserjék sarjait vágtuk le. A
továbbiakban maghullás után, ezen a területrészen idén csak szeptember végén
végzünk teljes kaszálást, addig csupán kézi erővel az inváziós lágyszárúakat és
cserjék sarjait kaszáljuk ki, távolítjuk el.
A
napokban, május végén, a szibériai fehér sommal fertőzött területrészen átfogó
tisztító kaszálást végeztünk gépi erővel. A felnövő husángokat kellett le
sokkolni, hogy a jövőben a területi borítottsága csökkenjen és 4-5 év múlva
kaszálóként tudjuk a gyepet hasznosítani. Július végén ezen a területrészen
ismételten felvonulunk gépekkel, hogy a som mellett a másik tájidegen
özönnövényfajnak is „kedvére” tegyünk. Az aranyvessző jelenléte ugyancsak
komoly fenyegetés a nagy aggófűre nézve.
Tavaly
körülbelül 800 tő nagy aggófű tenyészett a területen. Július hónapban újra számvetés
következik…
Az
élőhely degradáció megfékezésére 2014-ben a Duna-Ipoly Nemzeti Park
Igazgatóság Gerecsei Természetvédelmi Tájegysége, a Száz Völgy Természetvédelmi
Egyesület, az MME Komárom-Esztergom Megyei Csoportja és az ELTE Füvészkert
fogott össze. A munkafolyamatok kiemelt támogatója Tata Város
Önkormányzata és a Vértesi Erdő Zrt. Tatabányai Erdészete.
Csonka Péter
tájegységvezető
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Gerecsei
Természetvédelmi Tájegység
A tatai Fényes-patak menti rétek helyi
jelentőségű védett természetvédelmi terület, elsősorban a fokozottan védett
nagy aggófű (Senecio umbrosus) területi megőrzését hivatott
biztosítani. E faj hazánk flórájának egyik legritkább növényfaja. A tatai
termőhelyen felül csak Lesenceistvándnál fordul elő.
Sárga fészekvirágzatával feltűnő
szépségű, nyár derekára akár másfél méteres magasságot is elérő növény. A
láprét a nagy aggófű mellett más ritka, védett növényeknek is otthont ad,
például a lápi nyúlfarkfűnek (Sesleria uliginosa).
Az utóbbi években a láprét
területe lakópark fejlesztés okán körülbelül 60%-kára redukálódott. A
fejlesztéssel nem csak a területvesztés okozott problémát, hanem zárvány
területté is vált a termőhely, amely a közutaktól elzáródott, megközelíthetetlenné
vált. Ez magával vonzotta a kaszálások elmaradását és a tájidegen kanadai
aranyvessző (Solidago canadensis) és a kertekből kivadult fehér som (Cornus
alba var. sibirica) térnyerését. Ezen
fajok kiszoríttják az őshonos fajokat, köztük a nagy aggófüvet is.
Kapcsolódó helyek
Gerecsei Tájvédelmi Körzet
A Dunántúli-középhegységet északkeleten a Dunazug-hegység zárja le. Ennek a hegységnek a részét képezi a Gerecse-hegység is, amelyet északon a Duna folyama, keleten a Zsámbéki-medence, délnyugaton a Tatai-medence, míg nyugaton a Kisalföld határolja. A Gerecse-hegység három részre osztható, ezek: a Nyugati-Gerecse, a Központi-Gerecse és a Keleti-Gerecse. Az 1977-ben létrehozott Gerecsei Tájvédelmi Körzet legnagyobb része a Központi-Gerecsében helyezkedik el. A Gerecsei Tájvédelmi Körzet területe 8 739 hektár, ebből fokozottan védett 1 365 hektár.
Tovább