Jó úton a Pilisi Bioszféra Rezervátum
Megjelenés: 2018.11.29
Az UNESCO elismerte a természetvédelmi összefogást a Pilisben.
Budapest, 2018. november 29. – Megerősítette az UNESCO a Pilisi Bioszféra Rezervátum státuszát, elismerve ezzel a Pilisben alkalmazott területkezelési módszereket, amelyek a gazdálkodás, a természetvédelem és a turisztikai igények kiszolgálásának összhangján alapulnak. A munka eredményeit közös fórumon mutatták be Esztergomban, többek között a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. szakembereinek részvételével.
Az UNESCO 1970-ben hozta
létre a "Man and Biosphere" (MAB), azaz "Ember és
bioszféra" programot, amelynek a modern világ egyik legfontosabb kérdésére
kell választ adnia: hogyan lehet összeegyeztetni a biodiverzitás és a biológiai
erőforrások megőrzését azok fenntartható használatával? A kezdeményezés nyomán
jelenleg világszerte 122 országban, 686 bioszféra rezervátumban folyik aktív
természetkezelő munka, amely a legváltozatosabb élőhelytípusokat menti meg az
utókor számára. Hazánk az elsők között
csatlakozott a programhoz, és hat térségben indított komplex természetmegőrzési
munkát: az Aggteleki-, a Fertő-tavi-, a Hortobágyi-, a Kiskunsági-, a Pilisi és
a határon átnyúló (horvát-magyar) Mura–Dráva–Duna Bioszféra Rezervátumban,
amelyek mindegyike három részre, az úgynevezett puffer és átmeneti zónákra,
valamint a legértékesebbnek számító magterületre tagolódik.
1981-ben dr. Madas László,
a Pilisi Parkerdő Zrt. egykori igazgatója kezdeményezésére létesült a Pilisi Bioszféra
Rezervátum, amely a magyarországi természetjárás bölcsőjét, a Pilis védett
területeit és a környező településeket foglalja magába. A térség az utóbbi
évtizedekben a társadalmi igényeket figyelembe véve vált a folyamatos
erdőborítást biztosító gazdálkodás bevezetésének színterévé. Mivel a bioszféra rezervátum
státusz megőrzéséhez nem elegendő a természeti értékek hagyományos értelemben
vett védelme, hanem a terület használatával összekapcsolódó aktív
természetmegőrzési munka szükséges, 2015-től átalakult a pilisi rezervátum
működése. Létrejött a Pilisi Bioszféráért Fórum, ahol a helyben érintett
települések és civil szervezetek hangsúlyosabban képviselhetik magukat a
döntéshozatalban. Az ő együttműködésükkel újratervezték, és jelentősen
megnövelték az átmeneti zóna területét, amivel megerősítették a térségben
hagyományos tájhasználatok szerepét. A Pilisben folyó gazdálkodás a
fenntarthatóság legtágabb értelmezését ülteti át a gyakorlatba a jövő
generációinak érdekében, akiket több erdészeti és nemzeti parki erdei iskolában
és oktatási központban ismertetnek meg a fenntartható gazdálkodás alapjaival. Mindezek
alapján 2018-ban az UNESCO felülvizsgálta, és megerősítette a térség bioszféra
rezervátum státuszát, ami túlmutatva a nemzetközi elismerésen és rangon
elsősorban a térség számára hasznos, mert egy előremutató, értékalapú
együttműködési formát honosított meg a természeti értékek kezelése területén.
Az Esztergomban 2018.
november 29-én tartott fórumon a területen folyó gyakorlati munkát, és a Magyar
Tudományos Akadémia Ökológiai Intézetének közreműködésével zajló kutatások
eredményeit mutatták be a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park
Igazgatóság szakemberei, akik mellett a környékbeli települések vezetői, helyi
és természetvédelmi civil szervezetek képviselői vettek részt az eseményen. A
fórumon a résztvevők megválasztották a Pilisi Bioszféráért Fórum Tanácsadó
testületének tagjait, akik a következő időszakban a területtel kapcsolatos
koordinációért felelnek.
Kapcsolódó helyek
Duna-Ipoly Nemzeti Park
A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis, a Visegrádi- és a Börzsöny hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül.
Tovább