Denevérhálózás a Gyilkos-tónál
Megjelenés: 2016.06.30
Ízelítő az idei Év Emlősei, denevérek világából. Dr. Hegyi Zoltán, természetvédelmi őr beszámolója.
2016 június 18-án, a Duna-Ipoly
Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) munkatársai éjszakai denevérhálózást tartottak
az esztergomi Strázsa-hegy lábánál, a Gyilkos-tó partján. A hálózás vendégei a
Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) tagjai és családtagjaik voltak. A fiatalabb és az idősebb generáció egyaránt
képviseltette magát, hogy elmélyíthessék tudásukat a denevérek
rejtett világában.
A tóparton négy úgynevezett monofilament függönyhálót állítottak
fel a denevérészek. A hálók hossza 9, 12 és 15 méter volt, az élőhelyek pedig
váltakoztak a fásszárú növényzettől mentes, tóparti és a ligetes, erdei élőhelyek
között. A cél az volt, hogy új biotikai adatokat gyűjtsenek a térség
denevérfaunájára. A nyári időszakban a denevérek szeretik meglátogatni az
éjszaka folyamán a nyílt vízfelületeket, hiszen ezek felett vadászhatnak a rovarokra, illetve reptükben a vízbe harapva szomjukat is olthatják. Ez az éjszaka elég
hidegnek bizonyult. Hajnal 4 órára 10°C alá süllyedt a hőmérséklet. 9,7°C-ot mértünk, 78%-os páratartalom mellett. A nagy páratartalom még tovább
rontotta a kutató csapat hőérzetét.
A sok nedvesség és fagyoskodás ellenére
érdemes volt hálókat állítani szombat éjszaka, hiszen 5 denevérfaj 9 egyedét
sikerült megfogni. Ezek a fajok érdekesek és faunisztikailag nem az általánosan
elterjedt fajokhoz tartoznak. A denevérészek fogtak 4 fehérszélű törpedenevért (Pipistrellus kuhlii), amelyek valamennyien nőstények voltak és valamely közeli
szülőkolóniában hagyták csemetéiket. Hajnalban sikerült fogni egy szürke
hosszúfülű denevért (Plecotus austriacus) is, mely a fehérszélű
törpedenevérekhez hasonlóan épületlakófajnak számít, így nagy valószínűséggel
valamely közeli épületben élhetnek és onnan járnak ki a tóhoz vadászni és inni.
Rajtuk kívül még sikerült fogni durvavitorlájú törpedenevért (Pipistrellus nathusii), nimfa denevéreket (Myotis alcathoe) és vízi denevért (Myotis daubentonii) is. Ezek a fajok valószínűleg a közeli erdős, ligetes
területeken, kiszáradt fák leváló kérge alatt, vagy faodvakban élnek. A lábon
száradt fák élőhelyükön kimagasló szerepet játszanak a rovarvilág, a gombák és a denevérek
szempontjából egyaránt.
Reméljük, hogy ez az alkalom csak egyike volt az első
ismerkedéseknek a denevérek világában. A BEBTE tagok, különösen a gyermekek
élvezték a programot és feltehetőleg más alkalommal más területekre is
ellátogatnak majd a denevérek nyomában.
dr. Hegyi Zoltán
természetvédelmi őrkerület-vezető
Kapcsolódó helyek
Kökörcsin Ház Erdei Iskola
A Kökörcsin Ház a Duna-Ipoly Nemzeti Park helyi környezeti nevelési és ökoturisztikai központja. Változatos tematikájú szakvezetéses túrákat, iskolai csoportok, egyesületek és egyéb csoportok számára pedig egyéb megrendelhető foglalkozásokat is kínálunk a természetvédelmi oltalom alatt álló egykori katonai gyakorlótéren és tágabb környezetében.
TovábbDuna-Ipoly Nemzeti Park
A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis, a Visegrádi- és a Börzsöny hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül.
TovábbStrázsa-hegyi tanösvény
A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit.
Tovább