Erdei madársóska

Erdei madársóska

Szent Patrikot 16 éves korában kalandozó pogány írek rabolták el szülőhazájából, Skóciából. Évekig kellett nomád módon élnie az erdőben, ahol a madársóska vitamintartalmú, üdítően savanykás leveleit fogyasztotta, ez mentette meg az éhhaláltól. A savanyú ízt egyébként az oxálsav adja, amiről a növény a tudományos nevét kapta.

A madársóskával és a védőszenttel kapcsolatos másik történet, hogy Patrik a növény hármas levele segítségével igyekezett megértetni híveivel a szentháromság lényegét. Írország védőszentjéről, az V. században élt Szent Patrikról számos legenda maradt fenn és hozzá kötődnek az írek nemzeti jelképei. A régi ír címereken a madársóska látható. Mára a madársóskát a lóhere váltotta fel, Szent Patrik napján minden ír háromlevelű lóherét tűz a kalapjába, vagy lóherés pólót visel és énekelve vonul fel a városok főterein. A madársóska helyettesítése a lóherével minden bizonnyal a két növény hasonlóságának köszönhető, hiszen mindkettőnek hármas levele van.

A madársóska üde, árnyas erdők növénye, virágzásának meg kell előznie a lombfakadást, mert azután már nem lenne elég fény a virágképzéshez. Jellegzetes alvó növény, sötétedéskor levelei összecsukódnak, míg a reggeli fényben szétterülnek. Már 2000 évvel ezelőtt írtak róla, mert fontos gyógynövénynek tartották, a középkorban pedig egyike volt a boszorkánynövényeknek.

Oxalis acetosella LINNÉ, 1753
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.