Szárazgyepek megőrzése / Conservation of dry grasslands

Life Ok
Időszak: 2013.09.01 - 2020.08.31
Téma: Özönnövények visszaszorítása, Élőhelyek helyreállítása
Forrás: LIFE

A pályázat célja a DINPI igazgatási területén található természetközeli szárazgyepek megőrzése, állapotának javítása. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén összesen kilenc helyszínen hajtunk végre élőhely-rekonstrukciós beavatkozásokat veszélyeztetett helyzetű gyepterületeken. A legfőbb problémák, melyek megoldását várjuk a pályázati tevékenységek végrehajtásától:

English version >>

Projekt összefoglaló jelentés >>


Interjú a Tétényi-fennsíkon a "Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon" című pályázat keretében zajló természetvédelmi munkákról. M1, Kék Bolygó, 2016. szeptember 12-i adás (4:40-től).

Beszámoló a projektről a nyeromagyarok.eu-n

KUTATÁSI JELENTÉSEK LETÖLTÉSE


1. Őshonos cserjefajok terjedése


A Magyarországi gyeptípusok közül, mind a sub-pannon sztyeppek, mind a löszgyepek esetében elmondható, hogy a máig fennmaradt élőhely foltok részben több száz évvel ezelőtt, legeltetés céljával végrehajtott fa- és cserjeirtás hatására alakultak ki. Mivel az elmúlt évszázadok során e gyepek környezetében a területhasználat jelentősen megváltozott, mára ezek az emberi hatásra kialakult és fennmaradt élőhelyek kiemelt értékké váltak. Természetes gyeptípusok és ahhoz kötődő ritka növény és állatfajok számára jelentenek menedékhelyet, refúgiumot.

Magyarországon a külterjes állattartás jelentős mértékben háttérbe a szorult az elmúlt 50 évben, részben a szocialista nagyüzemi gazdálkodás hatására, részben pedig a rendszerváltás során rendkívül elhúzódó tulajdonjogi rendezés és piaci átrendeződés miatt. Ez, a természetvédelmi szempontból kedvezőtlen helyzet nagyon lassan mutat javuló tendenciát. A gyepeket fenntartó legeltetés és kaszálás elmaradása teret engedett a lassú visszaerdősülésnek, melynek első fázisa az őshonos cserjék (elsősorban Crataegus monogyna, Prunus spinosa, Rosa sp.) tömegessé válása és záródása. E folyamat mesterséges beavatkozás nélkül a száraz gyepi életközösség visszaszorulását, teljes eltűnését eredményezi. Mivel az állattartás - részben az agrár környezetvédelmi támogatásoknak köszönhetően - fokozatosan erősödő tendenciát mutat, úgy tűnik, reális a lehetősége annak, hogy a következő tíz évben egyre több értékes gyepterületen jelenjen meg ismét a kíméletes extenzív legeltetés, mint fenntartó használat. Ugyanakkor az előrehaladott cserjésedés miatt a kiemelt jelentőségű élőhelyeken soron kívül szükséges a helyreállítás és a kedvező gyep-cserjés mozaik kialakítása.

A projektben a célterületeken kíméletes - a terület domborzati viszonyaitól függően - kézi, vagy gépi módszerrel tervezzük a cserjék mechanikus eltávolítását és a gyepterületek szabaddá tételét. A cserjék visszaszorítása nem lesz teljes mértékű. A mára erősen cserjésedett, teljesen záródott foltok mozaikszerűen megmaradnak, növelve az élőhelyi diverzitást - elsősorban az ízeltlábúak és a madarak szempontjából. A gyepes állapot visszaállítását követően reális a lehetősége a megfelelő fenntartó használatok ismételt bevezetésének, melyet az After-LIFE kezelési terv mutat majd be.

A projekt célterületei az alábbi Natura 2000 területeken belül találhatóak:

  • Epöli szarmata vonulat (HUDI20016) területén: Gyermelyi gyep
  • Gödöllői-dombság peremterületei (HUDI20040) területén: Fóti-Somlyó
  • Debegió-hegy (HUDI20014)
  • Gödöllői-dombság (HUDI20023) területén: Domonyvölgy és Küdői-hegy
  • Budaörsi kopárok (HUDI20010)
  • Érd-tétényi plató (HUDI20017)
  • Felső-Tápió (HUDI20019) területén: Szentmártonkátai lőtér
  • Alsó-Tápió és patakvölgyek (HUDI20050) - Tápiósági Földvár


2. Invazív növényfajok terjedése

Az invazív fajok borításának növekedése az őshonos cserjefajokhoz hasonlóan árnyékolással kiszorítja az őshonos gyeptársulásokat. Az akác esetében megjegyzendő az is, hogy a talaj nitrogén-tartalmának megemelésével hosszú távon is képes alkalmatlanná tenni a termőhelyet az őshonos fajok számára és a nitrofil, gyom jellegű aljnövényzet megtelepedésének kedvez.

A projektterületek megtisztításához várjuk önkéntesek jelentkezését a következő elérhetőségeken:
Zöldövezet Társulás, Herencsár Milán (+36 20 3444 750), onkentes@zoldovezet.info


3. Kedvezőtlen tulajdonviszonyok

A projekt egyes célterületein (Küdői-hegy, Tápiósági Földvár, Gyermelyi gyep és Domonyvölgy) a természetvédelmi kezelés megvalósításának komoly gyakorlati akadályát jelentik a kedvezőtlen tulajdonviszonyok. A kedvezőtlen tulajdonviszony megakadályozhatja az élőhely szempontjából szükséges kezelési beavatkozások megvalósulását, mivel sok, szakmai szempontból képzetlen érintett egyetértése nélkül nem kezdhető meg aktív beavatkozás. Kritikus példa erre a Küdői-hegy, ahol Közép-Magyarország egyik legértékesebb löszgyepe cserjésedik rendkívüli gyorsasággal a megfelelő szakmai kezelés hiányában. Ezzel párhuzamosan sok területen jelent meg ingatlanspekulációs szándék, vagyis termőföld helyett beépítési célú használat tervezése, aminek azonban mára - a jogszabályi és hatósági tiltások miatt - a tulajdonosok is látják az irrealitását. Azokon a területeken, ahol reális piaci árak mellett az ilyen tulajdonosok a terület eladása mellett döntenek, jó megoldás lehet a természetvédelmi célú állami tulajdonba vétel, hiszen akkor a kezelések megvalósítása egyetlen, ágazati jogszabályok alapján működő érdekelt hatáskörébe kerülnek.


4. Helytelen területhasználat

Egyes helyeken a talajfelszín és a vegetáció károsításával járó, illegális emberi használatok okoznak problémát. Ilyen pl. az illegális motoros közlekedés, a hulladék-elhelyezés és az illegális anyagkitermelés (jellemzően homok). Az egymással részben összefüggő problémák felszámolását az úthálózat fizikai korlátozásával (útlezárások, sorompók), tájékoztató táblák elhelyezésével, a talajfelszín roncsolás helyreállításával (földmunka), valamint kommunikációs eszközökkel kívánjuk elérni.

További információ:
http://www.grasslandlifeip.hu/

Ráncos gyászbogár és szarvas álganéjtúró: közösségi jelentőségű fajok új helyszíneken

A „Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon” című LIFE12NAT/HU/001028 azonosító számú pályázat végrehajtása 2013 óta folyik a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kilenc projektterületén. A bogárfauna monitorozása során kiemelt figyelem irányul a közösségi jelentőségű („jelölő”) fajokra. Idén (2019-ben) fontos új adatokra sikerült szert tennünk.

Tovább

Szorgos kis kezek 250 db facsemetét ültettek

A Közép-Budai Waldorf Iskola 70 fős csapatával végeztünk élőhely-rekonstrukciós munkákat a Fóti-Somlyó Természetvédelmi Területen.

Tovább

Erdőszerkezet-átalakítás Szentmártonkátán

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) 2016–
2018 között jelentős élőhely-helyreállítási munkálatokat
hajtott végre a szentmártonkátai lőtéren.

Tovább

Szárazgyepek kezelése a máriahalmi Natura 2000 területen

A Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon
című, LIFE12NAT/HU/001028 azonosító számú pályázat
keretében 9 projektterületen zajlanak élőhelyhelyreállítási
munkálatok szárazgyepterületeken.

Tovább

20 ÉV, 20 KÉPBEN, 2 HELYSZÍNEN

Tanösvény-átadóval, természetismereti játékokkal és a Tápió-vidék elmúlt 20 évének bemutatásával ünnepeltük a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet 20 éves jubileumát.
A Tápióságon zajló rendezvényen részt vett Balczó Bertalan helyettes államtitkár is.

Tovább

Tőrösdarazsak és poszméhek terjedőben

Mint minden nagyobb rovarrendben, a hártyásszárnyú rovarok (Hymenoptera) között is találhatunk olyan melegkedvelő, mediterrán elterjedésű fajokat, amelyek mostanában érzékelhetően gyakoribbak a hazai faunában.

Tovább

Bíborcincérek a Debegió-hegyen

Aki az idén tavasszal és nyár elején a Debegió-hegyen járt, úgy érezhette, szinte a tájjal együtt fellélegzik. Az inváziós akácok, ostorfák és bálványfák nagy részének eltüntetésével a területnek ismét az a képe, ami korábban volt: zárt és nyílt homokpusztagyep, melyet csupán a szándékosan meghagyott hazai nyárak tarkítanak.

Tovább

Élőhelykezelés Göd határában

Az itt végzett természetvédelmi célú irtás továbbra is sok arra látogatóból és helyi lakosból vált ki ellenszenvet. Következzen hát néhány tévhit-eloszlató gondolat arról, hogy nem minden az, aminek látszik!

Tovább

ÖNKÉNTESSÉG a szárazgyepek védelmében

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság önkéntes akciót szervezett a Zöldövezet Társulás Egyesület közreműködésével a szárazgyepek védelme érdekében megvalósított LIFE+ pályázatának keretében, és egyúttal újabb eseményt hirdet!

Tovább

Családi nap Tápióságon

2017. október 14-én Igazgatóságunk a Zöldövezet Társulással közösen rendezte meg Tápióság határában, a Cimbáld-réten a Szárazgyepek LIFE+pályázathoz kapcsolódó családi napot.

Tovább

Önkéntesek a szárazgyepekért 2017

2017-ben folytatódott az önkéntesek bevonása a Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon című LIFE+ pályázat megvalósításába.

Tovább

Élőhelykezelés a Budaörsi Kopárokon

A Budaörsi Kopárokon végzett, természetvédelmi célú erdőirtás továbbra is sok arra látogatóból vált ki ellenszenvet. Következzen hát néhány tévhit-eloszlató gondolat arról, hogy nem minden az, aminek látszik.

Tovább

Önkéntesek a szárazgyepek megőrzéséért 2016

2016-ban is lelkes önkéntesek segítették a Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon című LIFE+ pályázat vállalásainak megvalósítását.

Tovább

Élőhelykezelés vagy erdőirtás?

Vajon mi zajlik a budaörsi kopárokon? Oszlassuk el a tévhiteket a természetvédelmi célú erdőirtással kapcsolatban.

Tovább

Hulladékgyűjtés és elszállítás a Tétényi-fennsíkon

Jelentős mennyiségű kommunális és egyéb hulladékot szállítottunk el Törökbálintról, a Tétényi-fennsíkról. Az eredmény szembetűnő.

Tovább

Hulladékgyűjtés és elszállítás a Tétényi-fennsíkon

Az Érd-Tétényi plató Natura 2000 terület talán legértékesebb részén (hrsz. Törökbálint külterület 0152/44) egészen a közelmúltig méltatlanul kevés természetvédelmi célú beavatkozás történt. Ezen a kedvezőtlen helyzeten változást a 2013-as év hozott, amikor egyrészt a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kapta meg a terület vagyonkezelői jogát és ezzel együtt a lehetőséget a tevőleges természetvédelemre, másrészt elkezdődött a nemzeti park által még 2012-ben összeállított és az EU-nak benyújtott "Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon" című LIFE+ Nature pályázat, amelynek egyik kiemelt célterülete épp ez a különleges mészkőfennsík.

Tovább

Workshop a szárazgyepek védelméről

Igazgatóságunk 2016. január 21-én a Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon című LIFE+ Nature projekt keretében a domonyvölgyi Lázár Lovasparkban zártkörű, igen sikeres workshopot rendezett a hazai nemzeti park igazgatóságok szakemberei, illetve a pályázatban részt vevő kutatók számára.

Tovább

Önkéntesekkel a természeti értékek védelméért

Javában zajlik a munka a Gödöllői-Dombvidék Tájvédelmi Körzet fokozottan védett Domonyvölgy-Bárányjárás területrészén. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a "Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon" című LIFE+ pályázat keretében a területen több mint két évtizede felhagyott legeltetés hiányában meginduló természetes beerdősülési folyamatoknak szab gátat. A munkák a terület kiemelkedő természeti értékei miatt nem végezhetők "gazdasági" méretekben.

Tovább

Sorompók az illegális használat ellen

A pályázat kezelésében lévő Natura 2000 területek némelyikén a rendszeres illegális gépjárműforgalom jelentős természetkárosítást okoz a védett növényzet letaposásával.

Tovább

Dombvidéki Zöld Forgatag – Családi napot tartottunk Gödöllőn

Idén 25 éves a Gödöllői Tájvédelmi Körzet. Az évforduló alkalmából a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Dombvidéki Zöld Forgatag címmel családi napot tartott a Gödöllői Királyi Kastély parkjában szeptember 6-án.

Tovább

Sorompók az illegális használat ellen

A pályázat kezelésében lévő Natura 2000 területek némelyikén a rendszeres illegális gépjárműforgalom jelentős természetkárosítást okoz a védett növényzet letaposásával.

Tovább
További kapcsolódó hírek megjelenítése További kapcsolódó hírek elrejtése

Fóti-Somlyó tanösvény

A Budapesttől 25 km-re lévő Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható.

Tovább

Gerecsei Tájvédelmi Körzet

A Dunántúli-középhegységet északkeleten a Dunazug-hegység zárja le. Ennek a hegységnek a részét képezi a Gerecse-hegység is, amelyet északon a Duna folyama, keleten a Zsámbéki-medence, délnyugaton a Tatai-medence, míg nyugaton a Kisalföld határolja. A Gerecse-hegység három részre osztható, ezek: a Nyugati-Gerecse, a Központi-Gerecse és a Keleti-Gerecse. Az 1977-ben létrehozott Gerecsei Tájvédelmi Körzet legnagyobb része a Központi-Gerecsében helyezkedik el. A Gerecsei Tájvédelmi Körzet területe 8 739 hektár, ebből fokozottan védett 1 365 hektár.

Tovább

Natura 2000 hálózat

Az Európai Uniós természetvédelem legfontosabb eszközei a madárvédelmi (79/409/EEC) és az élőhelyvédelmi (92/43/EEC) irányelv. A két jogszabály rendelkezései szerint kijelölt természetvédelmi területek közös európai rendszere a Natura 2000 hálózat. A Natura 2000 hálózat célja a közösségi szinten jelentős, veszélyeztetett növény- és állatfajok és élőhelytípusok védelme, és ezen keresztül a biológiai sokféleség megőrzése és hosszú távú fennmaradásának biztosítása.

Tovább

Gólyahír tanösvény, Tápióság

Túránk a Papp Károly Általános Iskola kertjéből, a volt Szirmay-kastély parkjából indul. Az egykori kastély-, ma iskolakert idős fái mellett elhaladva utunk során felkapaszkodunk egy meredek földvár tetejére, ahonnan csodás kilátásban gyönyörködhetünk.

Tovább

Gubóvirág Tanösvény

A Budaörsi-kopárok a Budai-hegység déli peremén fekvő kopár „sapkájú” dolomit hegyek csoportja. Erdőkkel, gyepekkel és sziklacsoportokkal tarkított változatos táj, amely a különleges alapkőzetnek, a dolomitnak köszönhetően rendkívül gazdag élővilágnak ad otthont. A mediterrán vidékekre jellemző fajok mellett a magasabb hegyek lakói is megtalálhatók itt.

Tovább
További kapcsolódó helyek megjelenítése További kapcsolódó helyek elrejtése

Cincér újság (2015. tél) – A Tápió-vidék ezer arca

A Cincér Újság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság félévente megjelenő kiadványa. Az újság ingyenes terjesztésű, amely megtalálható bemutatóhelyeinken és nagyobb rendezvényeinken.

Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy). Felelős kiadó: Füri András. Szerkesztő: Lichter Katalin

Letöltés

Cincér újság (2016. tavasz) – Veszélyeztetett szárazgyepek kincsei

A Cincér Újság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság félévente megjelenő kiadványa. Az újság ingyenes terjesztésű, amely megtalálható bemutatóhelyeinken és nagyobb rendezvényeinken.

Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy). Felelős kiadó: Füri András. Szerkesztő: Lichter Katalin

Letöltés

Cincér újság (2016. ősz)

A Cincér Újság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság félévente megjelenő kiadványa. Az újság ingyenes terjesztésű, amely megtalálható bemutatóhelyeinken és nagyobb rendezvényeinken.

Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy). Felelős kiadó: Füri András. Szerkesztő: Lichter Katalin

Letöltés

Cincér újság (2017. tavasz)

A Cincér Újság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság félévente megjelenő kiadványa. Az újság ingyenes terjesztésű, amely megtalálható bemutatóhelyeinken és nagyobb rendezvényeinken.

Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy). Felelős kiadó: Füri András. Szerkesztő: Lichter Katalin

Letöltés

Fedezze fel a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetet

A Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetet 1990 nyarán hozták létre a Gödöllői-dombság szívében. A Vácegres és Pécel között elterülő mintegy 12 ezer hektár kiterjedésű védett terület tizenegy település határát érinti. A dombok között járva az alföld és a hegyvidék növény- és állatvilágának érdekes keveredését figyelhetjük meg. A lágyan hullámzó árvalányhajas sztyeppék és a tölgyes erdők hazánk természetes tájainak képét őrzik. A térségben évezredekre visszamenőleg megtalálhatóak az emberi tevékenység nyomai: a védett területek régi földvárak, sáncok, kolostorok és templomok maradványait rejtik.
Reméljük, kiadványunkkal Ön is kedvet kap hazánk e különleges tájának bebarangolásához!

Letöltés

Gólyahír tanösvény, Tápióság

Túránk a Papp Károly Általános Iskola kertjéből, a volt Szirmay-kastély parkjából indul. Az egykori kastély-, ma iskolakert idős fái mellett elhaladva utunk során felkapaszkodunk egy meredek földvár tetejére, ahonnan csodás kilátásban gyönyörködhetünk. A tanösvény második részén pedig megismerkedünk az Alsó-Tápió mentén élő állatokkal és növényekkel valamint a Nagy-rét védett különlegességeivel. Sétánkat az Öregfalu ódon házai között zárjuk.

Letöltés

Cincér újság (2019. nyár)

A Cincér Újság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság félévente megjelenő kiadványa. Az újság ingyenes terjesztésű, amely megtalálható bemutatóhelyeinken és nagyobb rendezvényeinken.

Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy). Felelős kiadó: Füri András. Szerkesztő: Rezneki Rita

Letöltés

Gubóvirág tanösvény, Budaörsi-kopárok

Ha az M1-es vagy M7-es autópályán megpillantjuk a Budai-hegység első, kopár sapkájú, mediterrán hangulatú hegyeit, az azt jelenti, hogy hamarosan megérkezünk Budapestre. Ezek a 300 méter átlagmagasságú sasbércek alkotják a Budaörsi-kopárokat. Már a legelső hegytömbök nevei – Huszonnégyökrös, Törökugrató – is legendákról árulkodnak. A táj izgalmas történetéhez tartoztak az 1920-as években a IV. Károly visszatérését megakadályozó budaörsi csata puskalövései, a hazai vitorlázórepülés első „szárnypróbálgatásai”, a kopárfásítások, a 40-es években a nyilasok által ide tervezett „Szálasi-vár”, a 60-as évek KISZ-tömegrendezvényei, filmforgatásai és motokrosszversenyei.


Viszontagságos múltjuk ellenére ezek a dolomitsziklagyepek hazánk legritkább növényés állatfajai közül többet is megőriztek. Vannak vadvirágok, amelyek nemcsak az elmúlt évszázad történelmi viharait, de több tízezer év klímaváltozásait is átvészelték, ezért maradványfajoknak nevezzük őket. Sokan közülük csupán nagyon kis területen maradtak fenn, ezek a bennszülött növények a legféltettebb kincseink. A magyar méreggyilokhoz hasonlóan ezt gyakran a nevükben szereplő „magyar” vagy „pannon” szó jelzi. A kopárok rejtik Európa legnagyobb rovarfaját és kígyóját is. Nem véletlen, hogy a kirándulókat „Fokozottan védett terület” tábla fogadja. A ritkaságok bemutatására hoztuk létre a Gubóvirág tanösvényt. Ugyanakkor kérjük, hogy megőrzésük érdekében tartsd be a lenti látogatási szabályokat.

Kalandos felfedezőutat kívánunk!

Letöltés

Fedezze fel a Gerecsei Tájvédelmi Körzetet

A Gerecse hegység (vagy Gerecse) a Dunántúli-középhegység, azon belül is a Dunazughegység kistája. Egy olyan különleges tájegysége hazánknak, ahol az ember jelenléte egészen az emberi lét kezdetéig vezethető vissza – gondoljunk csak Samura, a vértesszőlősi előemberre. Földtani felépítésének köszönhetően a hegységben számos barlang található, eddig közel 450-et tártak fel a kutatók. Néhány közülük páratlanul gazdag régészeti-őslénytani lelőhely, mamutok, ősbölények csontjait rejti. A hegység vadregényes erdőkkel, kalandos mélységekkel és magasságokkal várja a látogatókat. Túraútvonalai közül egyaránt ntalálnak kedvükre valót a kisgyerekes családok, hobbi- és teljesítménytúrázók.

Letöltés
További kapcsolódó kiadványok megjelenítése További kapcsolódó kiadványok elrejtése
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.