Védettek lettek a Dunakanyar rejtelmes szigetei

A Táti-szigetek madártávlatból (Fotó: Selmeczi Kovács Ádám)

Újabb országos jelentőségű természetvédelmi terület jött létre a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén.

Dunai menedékek

A XIX. századi nagy folyamszabályozások után megmaradt dunai szigetek kiemelkedő értéket képviselnek a folyó egyhangúságának megbontásával. Ezeken a „menedékeken” valóságos vadon maradt fenn, amely nem csak réti sasoknak és fekete gólyáknak biztosít háborítatlan élőhelyet, de lehetővé teszi az egyre erősödő hajóforgalomban a hullámzástól mentes, „csendes vizek” kialakulását is, ahol a halivadék zavartalanul élheti világát. Sokéves egyeztetés után 2020. március 25-én védetté nyilvánították a Süttői-szigetet, illetve a Táti-szigeteket.*

A dunai szigetek mindig is jelentős szerepet töltöttek be mind a folyó élővilága, mind a szigetek környezetében élő emberek életében. A Tát melletti hármas szigetcsoport és a Süttői-sziget – viszonylagos elzártságának köszönhetően – egyike a megmaradt és napjainkban is dinamikusan változó rendszereknek, értékes és különleges élővilággal.

Veszélyek


A hagyományos gazdálkodás – mint a legeltetés és a kaszálás – segített megőrizni a gyepeket, és élőhelyet biztosított olyan színpompás védett növényeknek, mint a kornistárnics és a réti iszalag. A legeltetés és kaszálás megszűntével a természet elkezdte visszafoglalni a területet, ám a megbomlott egyensúly már nem a korábban honos növények és állatok visszatelepedésének kedvezett, hanem új, agresszíven terjeszkedő fajoknak jelentett lehetőséget.

A folyamszabályozás nem kerülte el ezt a mellékágrendszert sem. Keresztirányú kövezések, zárások épültek a hajózási feltételek javítására, illetve egy mellékágat feltöltöttek, mely ennek következtében napjainkra már el is tűnt. A részben lezárt mellékágak feliszapolódásnak indultak. Az egyre szélsőségesebb vízjárás pedig ritkább, ám annál hevesebb, rövid áradásokat hoz. Ez a helyzet a dunai ártéren szaporodó halfajok számára is meglehetősen kedvezőtlen, mivel az ívás megtörténhet ugyan, azonban az áradás gyors levonulása miatt az ivadék vagy ikra elpusztul.

Aktív természetvédelem


A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság felismerve ezeket a problémákat négy részből álló élőhely-rekonstrukciós beruházást valósított meg az elmúlt években. A folyómeder kotrásával több víz jut a szigetek közé, az új zsilipek segítségével szabályozhatóvá vált az árhullám levonulása, a kis mesterséges tóban pedig a halak és a kétéltűek zavartalanul tudnak szaporodni. Megkezdődött az idegenhonos, agresszívan terjedő zöld juhar és amerikai kőris kiirtása, a helyükre pedig őshonos nyárfákat és kocsányos tölgyeket telepítünk.

A szigetek védetté nyilvánításával a térségre egykoron jellemző élőhelyek, állatok és növények egyaránt új esélyt kapnak. E közös természeti örökségünk védelme és megőrzése pedig mindannyiunk feladata.

A projektről bővebben ITT OLVASHAT>>


*A 7/2020. (III.25.) AM rendelet szerint a Duna 1722-1728 fkm közti szakaszát.

A Duna

Nemzeti parkunk névadó folyama – a Volga után – Európa második legnagyobb folyóvize, jóllehet jelentőségében messze elsőséget élvez.

Tovább

Vizes élőhelyek fejlesztése a Táti-szigetcsoport térségében (KEHOP-4.1.0-15-2016-00008)

Megvalósult

A Dunai-szigetek élővilága az elmúlt évtizedek során jelentősen megváltozott. Az árhullámok elmaradása vagy egyre szeszélyesebb érkezése, a folyamszabályozás hatásai és a hagyományos gazdálkodási módok megszűnése az élővilág sokféleségének és számos védett faj egyedszámának csökkenését eredményezte. Ezeknek a folyamatoknak a megállítása tette indokolttá az elvégzett beavatkozásokat. A KEHOP 4.1.0 pályázat teljes támogatási összege: 479.897.600.-Ft.

Tovább
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.