Solymári-ördöglyuk
A magyar turizmus számára a múlt században az Ördöglyuk volt az igazi barlangi kaland. Évente kirándulók százai keresték fel a Zsíroshegyi Turistaházat, hogy megtekintsék a barlangot is. A Magyar Barlangkutató Társulat külön bizottságot hozott létre a barlang kutatására, és turisztikai kiépítésére.
Találd meg!
A Solymári-ördöglyuk fokozottan védett barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai-hegységben, a hegység északi részén, a Zsíros-hegycsoport északkeleti oldalában, 348 méter tengerszint feletti magasságban található.Autóbuszunkkal a Templom térig utazunk, ahonnan a zöld jelzésen indulunk a hegy irányába. Az erdőben felkapaszkodunk a település fölé, és a zöld barlang jelzésre lekanyarodva jutunk el a barlang bejáratához.
Fedezd fel!
Messziről is látható a 20. század elején felhagyott, hatalmas kőfejtő, amelynek a felső peremétől alig néhány méterre nyílik a főbejárata. A főbejárat egy több, mint másfél méteres, keletre tekintő, majdnem kerek nyílás. A másik, kisebb, boltozatos bejárata a Pipa, amely a főbejárattól északnyugatra, 70 méterre található. A harmadik, legfelső bejáratát, a Rókalyukat, ami a főbejárattól nyugatra, 90 méterre, 20 méterrel magasabban nyílt, az 1950-es években bontották ki, de omlásveszély miatt az 1970-es években lebetonozták. A barlang hossza 5 550 méter, mélysége 78 méter.A bejárattól a Pihenőig minden nehézség nélkül járható, csak világítás kell. A bejárat néhány lépcsőjén az Előcsarnokba jutunk le. Balra a Pince mélysége sötétlik. Néhány méter után a Sikló, vagy más néven a Nagy-Kürtő betonlépcsői indulnak lefelé. Több forduló után érünk le a 15 méter mélyebben fekvő Kupola-terembe, ahol már néhány cseppkőképződmény is látható. Innen meredek vaslépcső vezet tovább, majd éles forduló után ismét betonlépcsők vezetnek az úgynevezett Pihenőbe. A könnyű túra itt véget ér. Fedezd fel a barlang többi részét is, szervezett túra keretében! Overállal és sisakkal felszerelkezve izgalmas átmenőtúrát tehetünk a Pipa-bejáratig.
| Alapinformációk | |
|---|---|
| A helyszín | |
| helyszín: | Budai-hegység, Zsíros-hegy |
| legközelebbi település: | Solymár |
| túra hossza, ideje: | 2,5 km / 45 perc |
| megközelíthetőség : | jelzett turistaúton (zöld, majd zöld barlangjel) |
| terület védettsége : | védett |
| A barlang | |
| barlang hossza : | 5,5 km |
| bejárat GPS koordinátája : | 47°59027, 18°90643 E |
| védettség : | fokozottan védett |
| látogathatóság : | kalandturizmus számára megnyitott |
| legfőbb értékei : | izgalmas bejárás, látványos formakincs |
Tudj meg többet!
A barlang a Zsíros-hegyet alkotó triász időszaki dachsteini mészkőben alakult ki. Korábban víznyelőbarlangnak tartották, az ötvenes évek vizsgálatai azonban a hévizes eredetet támasztották alá. A felfelé áramló meleg és a beszivárgó hideg vizek keveredése folytán újból oldóképessé vált víz bonyolult alaprajzú, térbeli labirintus-hálózattá tágította a repedéseket, hasadékokat. Ez a barlang mai képére is rányomja bélyegét: keskeny, magas folyosók, ezeket összekötő szűk járatok, a hasadékok kereszteződésében kialakult termek, függőleges szakaszok váltakoznak. A barlang magasabb részeire jellemzőek a gömbüstök, gömbfülkék. A később szárazzá vált barlangot a felülről beszivárgó vizek alakították tovább, részben átalakítva az eredeti hévizes formákat. A hidegvizes tevékenység legszembetűnőbb nyomai a cseppkőképződmények, melyek a barlang egyes részein több négyzetméter felületeket is beborítanak, sajnos ma már erősen rongált állapotban. A folyosók falfelületein, kőzetélein gyakori kiválás a borsókő is, néhány mm-től a centiméteres méretig. A barlang egyes részein gipsz kristálycsoportok is láthatók. A barlangban már korábban is találtak elszórtan különböző eredetű csontokat, de tudományos igényű feltárást, ásatást csak 1939–1943 közötti időben, a Magyar Barlangkutató Társulat megbízásából Vértes László végzett ősállati csontleletek után kutatva. 1951-ben Jánossy Dénes paleontológus végzett ásatást a Magyar Természettudományi Múzeum részéről. Az őslénytani ásatások gazdag anyagot eredményeztek. Legjelentősebb a teljes jávorszarvas-csontváz, melynek kora azonban bizonytalan.
p>Minden barlang védett természeti érték! Ezért tilos a barlangokban a gyűjtés, legyen az akár a földön heverő kődarab. Az óvatos mozgással, és a képződmények védelmével megelőzhetőek a visszafordíthatatlan természetkárosítások.
p>A barlangtól továbbhaladva kapaszkodjunk fel az Alsó-Zsíros-hegy csúcsára. A Solymári-völgyre kiugró, csodálatos panorámájú kilátóhelyről szinte a teljes pilisi panoráma a szemünk elé tárul. Barlanglesőnket még aznap folytathatjuk is, ha az Országos kéktúrán Budapest felé kanyarodunk, és felkeressük a relytélyes Remete-szurdokot, benne a Remete-barlanggal.