Dunaipoly.hu - Vakok és gyengénlátók számára

A Duna védelmét örökbe hagyták számunkra

Megjelenés: 2021.04.29

<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A Táti és süttői Duna-szigetek <span style="color: #e03e2d;"><strong><a style="color: #e03e2d;" href="/hu/hir/vedettek-lettek-a-dunakanyar-rejtelmes-szigetei" target="_blank" rel="noopener">2020. március 25-én váltak védetté</a></strong></span>, amivel <span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-size: 11.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">a</span> szigetekre egykoron jellemző élőhelyek, állatok és egyaránt új esélyt kaptak. Cikkünkben <strong>Hopp Ferencre</strong><span style="font-size: 10.5pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin; color: #1c1e21; background: white;"> és </span><strong>Dr. Sághy Antalra</strong>, a szigetek egykori védelmezőire emlékezünk.</p>

A Komárom-Esztergom megyei, 20. századi madártani kutatások két meghatározó személye is a Duna folyam mentén élt és dolgozott. Mindketten életüket jelentős részét a Duna vadvilágának megismerésére és megőrzésére tették fel: Dr. Sághy Antal, Tóni bácsi, a Süttő-Neszmély, míg Hopp Ferenc, Dudi bácsi, a Táti-szigetvilág avatott ismerője volt. Számos természetbarát és kutató nőtt fel mellettük. A dorogi Hopp Ferenc 1988-ban, míg a süttői dr. Sághy Antal 2000-ben távozott el tőlünk. A Duna védelmét örökbe hagyták számunkra. Szakmai és erkölcsi hagyatékukra támaszkodva kezdtük el a szigetvilágok védetté nyilvánítását körülbelül 15 évvel ezelőtt. Mindketten „élő lelkiismeretként” vannak ma is köztünk, értékrendjüket sokan próbáljuk követni mindennapi munkánk során. A védetté nyilvánítással az ő munkásságuknak is emléket állítottunk.

Csonka Péter  tájegységvezető

Fotók: Csonka Péter, tájegységvezető

 

Nagy László gyerekkorában a Táti-szigetekenNagyon örültem, amikor olvastam a hírt, hogy védetté nyilvánítottak a Táti-szigeteket! Jómagam az ötvenes évek végétől élek Táton. Akkoriban ritkán jutottunk be a szigetekre, mivel határsáv volt és csak titokban merészkedhettünk be felfedezni. Már gyerekként lenyűgözött a terület  élővilágának gazdagsága. A madarászat és a természet iránti szeretetem nagy mértékben e helynek köszönhetem.

A 80-as évektől, vadászként és  madarászként már engedéllyel is be tudtunk járni. Hopp Ferenc ekkor írta meg „Egy névtelen rezervátum (1938–1988)” címmel monográfiáját a Táti-szigetekről. Sajnos a kiadását már nem érte meg. Ő és dr. Sághy Antal már korábban is szorgalmazta a hatóságoknál szigetek a védetté nyilvánítását. 

Az 1980-as évek utolsó harmadában elkezdődött a nagymarosi erőmű gátrendszerének építése. A munkálatokkal irdatlan természetpusztítás kezdődött. A nyomvonalon kivágott fák gyökereivel betemették a Körtvélyes-sziget és a Táti-sziget közötti ágat, a Csutrit. A megbolygatott talajra pedig beözönlettek az invazív növényfajok! 

Így írt erről Hopp Ferenc:

"Az addig csodálatos szigetekben és a hozzájuk tartozó folyóágakban megindult a gátépítés és a természetrombolás. A még meglévő évszázados fákat és telepített erdőket kivágták. Az eddig háborítatlan élőhelyekről elűzték az állatokat, és hatalmas földmunkagépek zaja váltotta fel az addigi „paradicsomi” csendet. A réteket, az ősi gyepeket feltúrták. A hatalmas munkagépekkel az óriási tuskókat és gyökereket kitépték, s ezekkel a Csutri és más folyóágakat egyszerűen feltöltötték, eltömték. Ezen „tervszerű” pusztítás bizonyára egy egész életen át kitörölhetetlen nyomot hagy a sziget életében. A növény és állatvilág döntő többsége elpusztult, elvándorolt. Az erőműépítés leállításának következménye egy szétdúlt, elvadult és elhagyott képet mutató szigetroncs."

Kép forrása: Hopp Ferenc: Egy névtelen rezervátum (1938–1988)  

Az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozással a Táti-szigetek, a Duna és ártere is bekerült a Natura 2000-es hálózatba. De még sok évnek kellett eltelnie mire eljutottunk idáig, hogy országos jelentőségű természetvédelmi oltalmat is kapjon.

A Pap ere közel természetes állapotban maradt fent

Szerencsésnek érzem magam, hogy kezdetektől részese lehettem ennek a védelmi folyamatnak, hogy láthatom azokat a természetvédelmi tevékenységeket, amelyeket az utóbbi években a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága megvalósított ezeken értékes vizes élőhelyeken. Sokunk álma teljesült!

Nagy László polgári természetőr

 

Dr. Sághy Antal, a Süttő környéki Duna és a Gerecse hegység ornitológusa, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egyik alapító tagja így írt Hopp Ferencről: 

"1938-tól járt ki a táti szigetekre (a három nagyobb, két kisebb és egy időszakos apró szigetből álló, egymástól mellékágakkal elválasztott, szigetsort nevezik Táti-szigeteknek, jóllehet, azoknak tekintélyes része a kataszter szerint Esztergom város tulajdona). Minden zugot úgy ismert ott, mint a tenyerét. Tudta, hogy a szigetcsoport ősi, eredeti arculatának fenntartása érdekében szükséges volt a rezervátumszerű állapot megőrzése, amely az itt őshonos és átvonuló madárfajok biztonságos létét nem veszélyeztette. Hogy ez sikerült, abban nagy szerepet játszott az itt lakó emberek természet- és madártisztelete — az élővilág szeretete, a felesleges zaklatás, oktalan károkozás megakadályozása. Így ír Hopp Ferenc „Egy névtelen rezervátum 1938— 1988" című, kis példányszámban megjelent monográfiájában a Táti-szigetekről, amikor az 1978. évi 17. sz. (Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról — szóló) törvényből az odáig elérő környezet-pusztításokról értesül. Amikor a fősziget ebedi oldalán végzett hatalmas tarvágásokról készült fényképeket megmutattam neki, csak legyintett, szólni nem tudott. Fájdalmát Francois Villon soraival fejezte ki: „...Kaszás testvér! Sovány a földünk! Könyörgöm, egyet tégy nekem: ha vinned kell, hát szórd szét trágyának a testet itt, e réteken.”

(Dolgozók Lapja, 1989. június 3.)

Forrás: library.hungaricana.hu

 

A Táti-szigetek területe gyalogosan szabadon látogatható. Napnyugta előtt 2 órával azonban kérjük hagyják el a szigetet az ott folyó vadászati tevékenységek miatt! Kérjük továbbá, hogy ne térjenek le az utakról a természeti értékek megóvása érdekében! 

Védett szibériai nőszirom (Iris sibirica) virágzása a Körtvélyesi-szigeten
Fotó: Berkó Gyöngyi ökoturiszikai referens

 

 

Kapcsolódó helyek

Duna-Ipoly Nemzeti Park

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis, a Visegrádi- és a Börzsöny hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül.

Tovább