Élőhelykezelés vagy erdőirtás?

Élőhelykezelés a budaörsi kopárokon (Fotó: Kiss Gyula)

Vajon mi zajlik a budaörsi kopárokon? Oszlassuk el a tévhiteket a természetvédelmi célú erdőirtással kapcsolatban.

Helybéliek, kirándulók, futók, kerékpárosok, mind, akik 2016 első felében jártak a Budaörsi kopárokon, szemtanúi lehettek a hegyeken zajló természetvédelmi célú élőhelyrekonstrukciós munkának, hétköznapi nevén erdőirtásnak. Közülük többen véleményüknek is hangot adtak, melynek egyik legfontosabb tanulsága, hogy a természetvédelemben jártas szakembereken kívül másokat is meg kell tudnunk győzni arról, hogy mi is a természet oldalán állunk.

A fent említett beavatkozás az európai szinten kiemelt jelentőségű Szubpannon sztyeppek és Pannon sziklagyepek védelmében történik. Ezek az élőhelytípusok - elsősorban az emberi tevékenységek hatására (pl. túllegeltetés, beszántás, településfejlesztési célú beépítés) - mára olyan mértékben megfogyatkoztak hazánkban, hogy minden megmaradt képviselőjét kötelességünk megőrizni.

A kopárokon kivágott feketefenyő (Pinus nigra), mely a közhiedelemmel ellentétben nem őshonos hazánkban, a talajokkal szembeni igénytelensége, szárazságtűrése és általában tág tűrőképessége következtében kiválóan alkalmas a meredek hegyoldalak erózióvédelmi célú fásítására. Ezeket a tulajdonságait használták ki a Budai-hegységben is, amikor túlnyomó részt a XX. század során más fafajt nem tartalmazó, sűrű állományait idetelepítették. Erre azért volt szükség, mert a korábbi évszázadok során elődeink különböző okok miatt (mondjuk gazdasági haszonszerzés céljából) kivágták a Budai-hegység jelentős részén az őshonos, változatos lombhullató erdőket, melynek következtében a védtelenül maradt talaj a víz eróziós hatására fokozatosan lemosódott a domboldalakról, mígnem szinte csak a csupasz sziklák maradtak. Ez a kedvezőtlen állapot vezetett aztán a feketefenyővel történt kopárfásításhoz.

De miért is jelent akkora gondot a feketefenyő? Ez a fafaj hajlamos a számára kedvező adottságú területeken, elsősorban a gyepek rovására, agresszíven terjeszkedni. Sűrű, már-már áthatolhatatlan állományt hoz létre, mely lombozatával az átlagos erdei viszonyoknál is fényszegényebb körülményeket teremt, ráadásul a lombhullató erdőkkel ellentétben egész évben árnyékolja az aljnövényzetet. Ezt a legtöbb gyep- illetve cserjeszintben élő növény hosszabb távon nem viseli el, így egyre gyérül az őshonos lágy- és fásszárú növényzet, ami súlyos természetvédelmi problémát jelent. Nincs ez másképp a Budaörsi kopárok fokozottan védett területén sem, ahol a védettség nem ennek a fafajnak, hanem elsősorban a gyepeknek és a hozzájuk kötődő állatfajoknak szól.

Kiss Gyula, projektvezető

Részlet a Cincér Újság őszi számából. A teljes cikk ITT olvasható.

Szárazgyepek megőrzése / Conservation of dry grasslands

Folyamatban

A pályázat célja a DINPI igazgatási területén található természetközeli szárazgyepek megőrzése, állapotának javítása.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén összesen kilenc helyszínen hajtunk végre élőhely-rekonstrukciós beavatkozásokat veszélyeztetett helyzetű gyepterületeken. A legfőbb problémák, melyek megoldását várjuk a pályázati tevékenységek végrehajtásától:

Tovább
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.